Ponyva-regény

Címkék: táska ponyva szabásminta

2010.05.03. 12:49

Első fejezet: A Marie Claire magazinban olvastam először a Medence Csoport által tartott ponyva-workshopról; nagyon megörültem annak, hogy van olyan forrás, ahol a hozzám hasonló földi halandó is hozzájuthat reklám molinókhoz, sőt, mi több, segítenek is megvarrni neki.

Második fejezet: áprilisban, az újabb workshop előtt megkerestem őket azzal, hogy szeretnék ponyvát elhozni, mivel kisbaba mellett nem vállalnám be az egész napos varrást a Pipa utcában. Persze, mondták, a tisztítás áráért az enyém lehet, menjek oda aznap.

Harmadik fejezet: Kisebb kalandok után értünk oda Terka barátnémmel, mivel a 15-ös buszon verekedés tört ki - de megérkeztünk. Terka maradt, én meg rávetettem magam a molinókra. Előzetesen az volt a fejemben, hogy csak tömör ponyvát viszek, de a hálószerű, szürke alapon nagy életbölcsességeket hordozó IKEÁs molinók is igen megtetszettek. Szereztem még egy nagy darabot az IKEA Family kártya reklámjából, egy hátizsákra gondolva, fehér  ponyvát alátétnek, meg néhány kisebb darabot, aminek az eredetére nem jöttem rá. Csorgó nyállal néztem a helyszínen varrók rendelkezésére álló hevedereket, a ringlizőgépet, majd elindultam hazafelé.

 

Negyedik fejezet: Noha eredetileg hátizsákot akartam varrni, már a helyszínen tudtam, hogy lesz egy naaagy, szürke táskám, ami elnyeli az én kacataimat, a gyerek összes cuccát; zsebes, cippzáros, vízhatlan...és masszív. A táska elejének szánt szöveges részt a mindennapokra már túl provokatívnak találtam, egy szót hagytam belőle látszódni. Nagyon tetszett viszont a bélésnek szánt fehér ponyva szélén végigfutó gyártásra vonatkozó jelzés - ezt kivágtam és dekorációnak használtam fel. Az egyik kisebb, színes darab jó volt zsebnek. Mindennek kivágtam a párját fehér, tömör ponyvából, bélés gyanánt, az aljához pedig még bélésanyagot is, hogy jó vastag és stabil legyen. Mivel mániám a zárható belső zseb és immáron két mobiltelefonomnak is külön helyet akartam, továbbá legalább két rekeszt, a bélésanyagból kivágtam ezeket is.

Ötödik fejezet: azt kihagytam a számításból, hogy a háztartási varrógépem nem fogadja osztatlan lelkesedéssel az ötletet, hogy több réteg ponyván kell átverekednie magát. Bennem fel sem merült a kétség eleinte, cikcakk-öltéssel varrtam össze az együvé tartozó külső és belső réteget, beszegtem azokat a széleket szalaggal, amiket nem fog varrás takarni. Ez már az a fázis volt, amikor el kellett gondolkodnom, mik azok a varrások a bélésben, melyeket nem szeretnék, ha kívülről látszanának, mert először ezeket (pl. belső  zsebek a hátoldalon) varrtam rá a bélésre és így varrtam rá a bélést össze a külső anyaggal. Az alját pedig keresztben, 5-5 centi távolságonként meg is tűztem, hogy jól tartson.

Hatodik fejezet: felvarrtam az elejére a zsebet, a dekorációként szolgáló csíkot. (a varrógép itt adta fel először). Majd felvarrtam az elejére a zsebet (ekkor már bőrvarró cérnára váltottam) valamint  az elejére és a hátuljára a fogantyúként szolgáló hevedeeket. (az egyik felét  hátul kézzel kellett, mert pont ott volt, ahol a zseb.)

 


 

 

Hetedik fejezet: Kicseréltem az elgörbült 100-as tűt, és rávarrtam a cippzárt az elejére és a hátuljára. Mivel ez egy hosszabb és szétnyitható cippzár volt, levátam a végéből annyit, ami már nem kellett és varrtam a végére egy kis félbehajtott ponyvát.

Nyolcadik fejezet: Felvarrtam az oldalakat, majd az alját - kézzel, mert a varrógép újabb sztrájkba kezdett és nem akartam túlfeszíteni a húrt. Mivel ez az anyag nagyon kemény és a táska is amolyan "ipari" jellegű lett, nem a visszáján varrtam, hanem a színén, így ha közel megyünk, látszanak az öltések. Mivel a szitaszerű  háló apró négyzetrácsokat alkot, viszonylag egyszerű volt szépen varrni.

 

 

 

 

Utóirat: Miután elkészült és belepakoltam volna, konstatáltam, hogy a cippzáros belső zsebből kipotyognak a dolgok, mivel alul nem varrtam oda, csak oldalt. Mivel fekete cérnával varrtam a fehér ponyvát, nem is volt feltűnő :)

Tanulság: Ha újra csinálnám, nem ponyvát használnék belülre, hanem viaszosvásznat (ebből van a lemosható asztalterítő a nagymamáknál). A színes fele lenne a bélés, a fehér hátoldalt illeszteném össze a lyukacsos ponyvával.

De ha a gépem kipihente a fáradalmakat, nekilátok a hátizsáknak is :)

A bejegyzés trackback címe:

http://minka.blog.hu/api/trackback/id/tr821970998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

feketenegra 2010.05.04. 07:24:09

Én is akartam menni :( Majd májusban, együtt hármasban ;) (vagy ötösben)