A szombati forró napot Leányfalun töltöttük Nóra barátnémnál, aki amellett, hogy párjával 1 db fiúgyermek és három kutya felett őrködik, babahordozókat és mindenféle állatkákat varr. Ez utóbbiakkal szerelem az első látásra, s mivel a gyerkőce nagy méretű nyulát mégsem hozhattuk el, a PunkBunnies sorozat két gyűrű- nyulával távoztam, a képen látható Úri nyúllal (akit meggyanúsítottam azzal, hogy úgy néz ki, mint egy pajzán kelet-német úr a 90-es évekből), valamint Hölgyeménnyel.

Sokáig kerestem olyan gyűrűt, aminek nem árt, ha a gyermek rágogatja, nem akad bele nagyon semmibe. Hát most itt vannak nyúlék. Társaikat megvehetitek a Meskán (igen, ez itt a reklám helye), Nóráról többet pedig a blogjából tudhattok meg.

A látogatás eredményeként hozzájutottam a házigazda textilbőr maradékainak maradékához (ez aztán az újra-újra felhasználás! ) továbbá, mivel Nóra mei-tait,és puha hordozókat is készít, ajánlott egy hasznos linket a varráshoz, valamint kaptam egy, általa kicsit átalakított szabásmintát. Kissé kötekedve jegyezte meg, hogy ez egy óra alatt megvarrható, de aztán rájövök, hogy mennyivel jobbak az ő csatos verziói... Nos, elmondanám, hogy 3 napja mei tait varrok (ugyanarról a példányról beszélünk!), amit emberem nemes egyszerűséggel mételynek nevezett el, és időnként hangos csatakiáltással aggatom rá, illetve hordozom én is a gyereket Métely 2.0, 2.1, 2.2 változataiban. A forma már-már tökéletes, a dekorációs elemek vannak még hátra.

Azért nem csak hoztam, vittem is - horgolás-tanácsadást tartottam, és megállapíthatom, hogy Nóra a horgolással küzdött azon idő alatt, amíg én a varrógépemmel.

Hjja, nagy lelkek, ha találkoznak....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.